2010. július 28., szerda



Jobban szeret téged, mint hinnéd. Megrémíti őt, hogy távol van tőled.

az akit elhagysz, az lesz az egyetlen, akire vágysz. :[


Zavarlak?
 - Még nem.


Nem elég, hogy a jelek szerint állandó bérlete van a szívemhez, még a tudatalattimba is befészkelte magát.


Nem gondolsz arra néha, hogy könnyebb lenne az életed, ha nem szeretnél?

Tündérmesék hercege eljött, hogy hercegnője legyek


Mi az igazi oka annak, ha valaki szereti a másikat?

2010. július 27., kedd



mert nincs rettenetesebb, mint mikor belenézek a szemébe és látom azt a végtelen ürességet. :/


-Gondolod hogy a szerelmünk, képes csodát tenni?
- Egész biztos, ezért térsz vissza hozzám mindig!..."

       
Gondoltál már arra, mi lenne ha a földön nem lennének fák, tengerek ,szigetek, szinek, virágok, emberek???
Ezt érzem, mióta nem vagy velem....:$       
       


       
Van, ki gyönyörű. Van, kin észre kell venni. S van, ki attól szép, hogy hasonlít egy csúfra, akit szeretek.


Egész életemben arra vártam, hogy végre eljöjjön az igazi. Erre feltűntél te, és egész más voltál, mint akit vártam, mert te cinikus vagy és mogorva, lehetetlen alak. De az az igazság, hogy a veszekedéseinknél jobb dolog sosem történt velem. Azt hiszem minden esély megvan rá, hogy beléd szeretek.


nem tudom, most mégis mit vársz tőlem. hadd ne hagyjam, hogy hülyét csinálj belőlem! =|


csalódtam a barátomban,
csalódtam a szerelmemben.
bíztam bennük vakon,
de mindent elvesztettem.
csalódtam az életben,
csalódtam a szerelemben,
bíztam mindenkiben...
és most tönkre kell mennem. =[

neked semmi...de nekem minden...


És én nem hittem, hogy szólni kell, aki indul, menjen el. <3


Néha egész élet rámegy arra az igyekezetre, hogy valaki nélkül próbáljunk meg élni. :(


Mindannyian emlékszünk az elsőre...Az első szerelemre, az első csókra, az első ölelésre.
Vajon tudjuk-e melyik lesz az utolsó? Emlékszünk-e majd rá?
Ha tudnánk, hogy az lesz az utolsó, másképp élnénk át?



a gyermek állandóan szembesül a kérdéssel:
-Mi leszel, ha nagy leszel?
Nagy bátorságot tanúsítana, aki ilyenkor
a felnőtt szemébe nézne, és azt mondaná:
-Én nem leszek, hanem már vagyok valami"
-„Biztos vagyok benne, hogy a múltban elégszer megsebeztem az érzéseidet, és nem akarom megint ezt tenni.



Elválunk most már. Eladtad a lelked...
  Hisz' én mi voltam?...Álmodozó koldus,
  Szívvel fizettem csupán a szerelmed!...
  Te fényre vágytál. Meglelted a fényt is,
  De majd a fényben keresed a lelket,-
  Felednél mindent, emlékezel mégis..

De senki mást nem fogok látni Bella. Csak téged látlak. Akkor is, amikor behunyom a szemem és próbálok mást látni.


Nem akartam tőled semmit, mégis vártam a pillanatot, mikor újra láthattalak. Menekültem a férfiak elől, s a végén a te karjaid közt találtam magam. Mi történt velem? Mi ez a furcsa érzés?


van amikor a másik szobába vonul, van amikor úgy sír hogy kívül nevet.
..van amikor örömében könnyezik, van amikor eltitkolja hogy szeret.
..van hogy csak érted él, és tudod hogy halni is érted fog.
..van hogy nem viseled el, de van hogy imádod ha nyafog,
könnyű ruhákban jár, s neked örök rejtély marad.
..van hogy egy nő csak puha vászon, test, meztelen darab
mennyi égő virág között van hogy csak egyet mentenél,
..van hogy pokolra jutsz miattuk s szíved a tűzbe ér.
..van hogy aranyban látod, van hogy barna
s reméled hogy lesz olyan fehér, mint egy papíralma.
..van hogy igent mond, van hogy csak a fejét rázza.
..van hogy többet mondana rólad egy igaz nő álma.
..van hogy bejön a szobádba, van hogy kifesti az életed,
és tudom hogy olyan is van, hogy együtt nem lehet .... :S:| <3

Õ lekéste az utolsó villamost, esett az eső, ott álltunk a megállóban,
én meg odahajtottam a fejem a vállára. Átölelt, de alig éreztem annyira
óvatos volt. Azt hiszem én kezdeményeztem, hogy végre megcsókoljon. De
akkor elszabadultak az indulatok. Végre valaki, aki úgy csókolt, ahogy
mindig is szerettem volna, hogy csókoljanak. Álltunk nem
akartunk, betelni a másikkal, és én, aki világ életemben utáltam a
nyilvánosság előtt bármit is csinálni, most nem érdekelt semmi, csak
az, hogy ne legyen vége ennek a csodának.


Ott van például (...) a féltékenység. Százezer könyvben olvastam róla, láttam, amint a színészek eljátsszák ezer különböző színdarabban és filmben. Azt hittem, erről az érzésről mindent tudok, amit tudni lehet. De egészen megdöbbentett.


De a múltban túlságosan közel voltam ahhoz, hogy elveszítselek. Tudom, milyen érzés arra gondolni, hogy tényleg el is veszítettelek. Nem viselnék el több veszélyes dolgot.”

2010. július 24., szombat


veled túl sok, nélküled túl kevés, együtt végzetes. ♥

2010. július 20., kedd


       
A férfiakban mindig is csak a hibákat szerettem. Ami azt illeti, volt mit szeretni rajtuk.       


Mondd, mit kéne most tennem??

Miért van az, hogy a sötéttől félő gyermek pillanatok alatt kamasz lesz, aki egész éjjel kint akar maradni?





















Hogy csinálod?
- Micsodát?
- Hogy még mindig tartod magad... Azok után is...
- Értem. Tudod, ezen én is sokat gondolkoztam, és...
- És?
- Rájöttem. Gyakran érzem, hogy már elegem van, most véget vetek mindennek, csak várok még egy kicsit vele... És akkor egy barátomra pillantok.
- És?
- Ennyi.
- Ez használ?
- Itt vagyok, nem? És látod mi van az arcomon?
- Mosoly...


Felébredtem reggel, könnyes szemekkel.. néhány könnycsepp végig folyt az arcomon - tudtam, hogy megint újra veled álmodtam...

mint minden nő, én is arról álmodoztam, hogy egyszer rám talál az elvarázsolt herceg, elvesz feleségül, elhalmoz gyerekekkel és gondoskodással. de mint a legtöbb nő, végül én is beleszerettem egy férfiba, aki nem tudta nekem megadni mindezt - de feledhetetlen pillanatokat éltem át vele... :]


játszom most én is, amit játszottál,
nem kellesz akkor sem, ha változnál. :|



A némák Ha ki akarják mondani: Szeretlek El kell hogy engedjék Egymás kezét.

2010. július 19., hétfő


       
Két alma beszélget, az egyik selypít:  
-Birs?  
-Sőt sejetlek.