2010. szeptember 30., csütörtök

Lehet, hogy lesz egy olyan reggelem, amikor neaz ő arcát látom rögtön, ahogy kinyitom a szemem. Vagy lesz egy álmos
augusztusi délután, amikor nem tudom már felidézni, hogy egészem
pontosan hol is voltak a szeplők a jobb vállán. Egy nap talán nem fogok
hallgatózni a hóesésben, és az ő lépteit hallani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése