- Te hogy éled meg a szerelmet?
- Ez hosszú.
- Nekem van időm.
- Tudod, van az-az érzés, ami a legjobb az életben, az a bizsergető, könny kicsordulós, hideg kirázós érzés. Nekem ez a szerelem.
- Akkor te voltál már szerelmes?
- Igen.
- Mondd! Milyen, ha elmúlik? Ha eltűnik belőlünk ez az érzés? - Az életben a legrosszabb dolog, de ilyen a szerelem, néha feldob, néha leejt.., de csak akkor érzed milyen rossz igazán, ha már leejtett minimum egyszer. Legszívesebben belehalnál. Nem érted az egészet, minek emelt az égig, ha utána eltipor a földbe?
- Akkor te most szerelmes vagy?
- Nem, én már nem tudok szerelmes lenni. Túl sokszor tiport el.