2011. január 6., csütörtök
Soha nem felejtem mit éreztem, mikor először megláttalak. Volt benned valami különleges,ami örökre megmarad emlékezetemben. Talán a szemeid,talán a kezeid, vagy az ellenállhatatlan mosolyod - mindazok a dolgok, amiketmár oly jól ismerek. Bármi is volt az, magával ragadott és megigézett. Ha most rád nézek, olyan embert látok, aki életem mindennél fontosabb részévé vált.Vannak pillanatok, mikor újból érzem a varázslatot, ugyanazt a láthatatlan erőt, amely feléd húz - éppúgy, mint mikor legelőször találkoztunk. És ilyenkor újból megtörténik velem - szerelmes leszek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése